Alfred Bischoffs
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belső |
Alfie az élő példája annak a mondásnak, ha téged piszkálnak, jobb ember lesz belőled. Ezzel a sráccal ez lett, de azért neki is voltak rossz időszakai. Ezek miatt is fejlődött ki a bizarr humora, amit inkább elrejt, mert tudná, furán néznének rá. Általában nem szeret az embereknek megnyílni, hiszen hogyha ez megtörtének, időnként kikötne a családi életnél, ami tudjuk elég esemény dús múltja van. Viszont amennyiben valahogyan megnyílik neked, simán képes a saját bajaival viccelődni. Elég lassú, ha kapcsolatokról van szó - legyen barátság vagy szerelem - adj neki időt. Amúgy sem tudja, hogyan kell ismerkedni, akik közel álltak hozzá egyszerűen egész életében ott voltak vagy a másik kezdeményezett. Próbál életvidám és optimista is lenni, a legabszurdabb helyzetekben is. Úgy gondolja, ő már eleget szomorkodott a tinédzser éveiben, ideje volt változtatni. Amúgy se kedveli a negatív hozzáállást, úgy semmihez. Elege van abból, hogy a negatív hozzáállás a menő dolog és mindenkit piszkálnak, hogyha valamiért is rajon a másik. Hogyha itt tartunk, alapjában utálja a bántalmazást, ezért mindig próbál tenni valamit. Egyetlen dolog, amivel le lehet törni őt, amennyiben nem tudja leállítani ezeket a bántalmazásokat. Ő már átélte milyen borzalmas félelemmel ébredni és úgy menni suliba is. Alfie összegezve próbál jó ember lenni, még ha ebben a világban nehéz tud lenni ez.
|
Történet |
Alfred Bischoffs sajnos nem egy átlagos családba született, akárhonnan, akármilyen szögből nézzük. Ennek a fiatal felnőttnek nagyon kusza élete volt, ma már szerencsére jobb a helyzet. Az apja Mercy Falls mai seriffje, persze akkoriban még csak szokványos rendőri állassal rendelkezett, szóval semmi szokatlan. A neje, Augusta, akkor sem a mentális épség mintapéldányok oldalát erősítette: erősen vallásos csoport oszlopos tagja volt, már nagyon fiatalon is. Tipikus fanatikus keresztény közösség: mindent és mindenkit megvetnek, ami nem fehér, heteroszexuális, tradicionális emberhez köthető. Frank, a férj, próbált efelett szemet hunyni, mintha ők is tipikus kisvárosi férj és feleség lennének, de mindenki - a szomszédok, a családjuk, a város - érezte, itt ez hamarosan változni fog. Ahogyan a pár is tudta, viszont ez sohase merték ezt bevallani. Aztán megszületett az első gyermekük, az egyetlen fiúk: Alfie. Egészen normális gyerekkorán nincs sok mindent megemlíteni, jól megvolt. Azon kívül, hogy az anyja a saját hitét akarta beleszuszakolni a fiúba, ebből pedig általában veszekedés lett, egész jó gyerekkornak örvendhet. A baj akkor kezdődött, mikor gimnáziumba ment. Mint minden gyerek, ő is elkezdte felfedezni a szexualitást, a vágyat, a szerelmet, az ábrándozásokat, ahogy a kiszemeltjét csókolja meg, ami ugye, sohase történik meg. Átlagos tini dráma. Igen ám, de az ő szerelme nem volt átlagos, hiszen fiúba szeretett bele. Undorodott magától, hiszen azt hallotta az anyjától: aki a saját nemét szereti az a Sátán gyermeke. Alfie ezt elhitte. Ezért is kínozta magát: kés, borotvapenge, olló - szinte minddel vágta magát. A helyzet akkor vált rosszabbra, mikor az iskolabál idő alatt az iskolatársai, konkrétan megfenyegették. A kiszemeltje, akit már elsőtől figyelt, félrehívta az egyik öltözőbe Alfiet: ahol elkezdte, Craig, elkezdte mondani, hogy ő is kezd érezni iránta valamit. Alfie a nagy izgatottságban mindent elmondott a fiúnak, csak fogalma se volt arról, kamerázzak. Craig, lány osztálytársai voltak, ők négyen tervelték ki az egészet. Ezután elkezdték őt ugráltatni, hiszen, ha valamit nem tett volna meg, kiadták volna a felvételeket. Ezek után a fiú önkínzása is szaporodni kezdett, egyszer majdnem öngyilkos is lett. Ki kellett mosni a gyomrát. Ezért a szülei jobbnak látták, hogyha magán tanuló lesz. Mindeközben megszületett a húga, Ivett. Ő miatta maradt csak életben. Mikor a szülei kezdtek rossz viszonyban lenni és egyre többet voltak külön, a fiú annál többet járt el, felfedezte a nagyvilágot. Az is kiderült a felfedezései közben, hogy a biszexualitás, kicsit se bűn, csupán azt jelenti, hogy kisebbségbe tartozik, akiket még mindig elnyomnak. A szülei beadták a valópert, akkor döntött úgy: összeköltözik egy régi óvodás barátjával. Sajnos Ivett az anyjához került. Viszont egyszer a kislány felhívta a bátyját, mert egyedül volt a házban már jó pár órája. A fiú ekkor döntött úgy: magához veszi a húgát, mai napig vele lakik, az anyja nem is érdeklődik iránta. A következő meghatározó pillanata Cassel való találkozása lehetett, hiszen a másik húsz éves, rengeteg mindennel kapcsolatban felnyitotta a szemét. Egy galérián találkoztak, Cas egyik témájához gyűjtött anyagot, Alfiet meg csupán érdekelték a fényképek. Bár mindketten vonzódnak a saját nemükhöz, sohase feküdtek le egymással, ehelyett legjobb barátok, már egy ideje.
|
|