Becca Duluth-ban született, azonban mexikói származású édesanyja és angol édesapja között rendkívül megromlott a kapcsolat közvetlenül Becca születése után. Az indokot maga Becca nem tudja, azonban valószínűleg köze lehetett hozzá az anyja összes törött csontjának és kórházi leletének. Az asszony Mercy Fallsba költözött a lányával, ahol normális életbe kezdett vele. A kislány soha nem volt vékony, mindig is kicsit húsosabb alkatnak mondható volt. Mivel az iskolában zaklatták a kislányt a külseje, a jó jegyei és a visszahúzódottsága miatt az egyetlen vigasza a természet lett. Iskola után, míg édesanyja dolgozott a közeli kisboltban Becca gyakran sétálgatott a házuk mögötti erdőben, olykor-olykor itt írta a leckéjét, mert itt békét találta. Egy ilyen alkalommal találkozott egy hatalmas ősz pofájú farkassal, aki minden nyugodt és lassú mozdulata ellenére megtámadta a fiatal lányt, aki akkor még nem is sejtette milyen új élet kezdődött számára. 

Nagyjából ekkoriban ismerte meg Kristint, aki kiállt az akkor talán már kevésbé pufók kislányért, akit ismételten bántalmazni szerettek volna az osztálytársai. Az eset nagy port kavart az iskolában, a két lányt és a fiú is büntetésre ítélték, holott ők nem tettek semmit, Kristin csak próbálta megvédeni Őt. Ettől a büntetésben eltöltött délutántól kezdve a két lány elválaszthatatlanná vált. Azon a nyáron minden idejüket együtt töltötték, azonban ősszel kezdődtek a problémák. Becca gyakrabban panaszkodott fejfájásra, végül egyik erdei sétája alkalmával teljesen megváltozott. Horrorfilmbe illő jelenetet élt át, amikor a fejfájás már annyira erősödött, hogy azt képzelte, hogy szőrös lett a keze. Sietősen hazarohant, ahol édesanyja nem hogy nem lepődött meg az eseten, amely mint kiderült valóságos volt, hanem nyugodtan elmagyarázta neki a helyzetet. Kiderült, hogy édesapja is hasonló cipőben járt. Az anya végig higgadtan kezelte a gyermeke újdonsült arcát, nem rettegett, hiszen tudta mi történik. Azt is tudta a lánya leírásából, hogy valószínűleg a saját apja harapta meg a kislányt. Talán nem tudta feldolgozni a farkas létet és elméje meghasadt, de minden esetre az biztos, hogy őrült ember volt. Volt, mert azon a télen vadászok ejtettek el egy habzó szájjal emberekre rontó farkast. Becca első tele őrjítő volt. Egyedül volt és teljesen elveszettnek érezte magát, amikor találkozott egy szőke hajú lánnyal. A frissen átváltozott, zavarodott agya minden mozdulatban a fenyegetést látta, így hét védekezően odakapott a lánynak, majd menekülőre fogta a dolgot. Ekkor találta meg a falkát, akik készségesen befogadták maguk közé. Napjai ettől fogva azzal teltek, hogy a falka körül őgyelgett, vagy éppen az eredeti otthona körüli erdős területen mászkált. Édesanyja közben kivette az iskolából, hogy ne tűnjön fel senkinek a távolléte, a barátainak pedig azt mondta, hogy a kislány épp az apukájával van, ilyenkor ugyanis ő nem tud rá annyira figyelni a sok munka miatt. Nem csak az élete, de a személyisége és a külseje is megváltozott ezekben az időkben. A rút kiskacsából fiatal és szépséges lány lett, aki nem hagyta többé, hogy az emberek megalázzák.