Luisa az idegenek felé elég zárkózott. Nem szeret beszélni velük, mert fél olyanokkal kapcsolatot teremteni, akiket nem ismer. Az telefont se veszi fel sokszor, ha idegen szám hívja. Egyesek ezt enyhe paranoiának nevezik, és talán igazuk is van. De ha valaki nem adja fel a barátkozást, és nem helyezi kérdések kérésztüzébe a lányt, hanem magáról kezd mesélni, úgy, hogy közben figyel is Luisára és nem csak isteníti magát, annak van esélye elnyerni a lány barátságát, és megismerni az igazi énjét. Nem szeret bulikon részt venni, vagy több idegennel egy társaságba lenni. Ha mégis ilyen történik, akkor vagy keres valakit, akit, ismer és némán a nyomába szegődik, vagy csendesen meghúzza magát egy sarokban, amíg úgy nem ítéli, hogy le léphet. A csendes megfigyelő szerepe egész jól megy neki, ám ha valami nem érdekli, nagyon hamar el tud kalandozni, hiszen a fejében külön univerzum van, ahol csak ő alkothat. Azonban, ha csak olyanok társaságában van, akiket ismer, teljesen megváltozik. Ilyenkor imád beszélni, sokat vigyorog, heccel másokat, és kimutatja igazi oldalát. Nem tűri a sértéséket se idegenektől, se olyanoktól, akiket ismer. Előszeretettel vág vissza, iróniával és gúnnyal. Próbál mindent, poénként felfogni, de ha valaki érzékeny pontoshoz fel, nagyon hamar meg tud bántódni, sértődni. Ezt próbálja a beszélgető partnere elől titkolni, de a viselkedése mindent elárul, hallgatag lesz tőmondatokban, vagy bunkó megjegyzésekkel válaszol, és igyekszik minél hamarabb véget vetni a beszélgetésnek. Kell pár nap, amíg kiheveri a megbántottságát, de néha csak az is elég, ha a másik szemébe mondhatja a gondolatait, és az őszintén bocsánatot kér. Testvérét imádja, rá számít a legjobban, még ha nem is oszt meg vele mindent, de ő az, akinek a legtöbb dolgot elmondja. Azzal a kevés barátjával, akik vannak, mindig nagyon közvetlen megértő, és igyekszik mindenki problémáját megoldani, vagy legalábbis tanácsokat adni az illetőnek. Az őszinteséget részesíti előnyben és ő is próbál mindig az lenni, még ha ez fáj is másoknak, viszont azokat se ítéli el, akik kegyes hazugságokkal próbálják megvédeni a szeretteiket, de tőle ne számítsunk gyakran ilyenre. Elég makacs teremtmény, de nem lehetetlen vele szót érteni, csak nyomos okra van szükség, legalábbis valami olyasmire, ami őt meggyőzi. Szeret a saját világában, a könyvei a sorozatai, és az animéi mellett lenni. Ilyenkor minden problémát elfelejt, mert teljes beleéléssel tudja átélni a történeteket. Végtelenül szerelmes típus, bár soha sem volt eddig szerelmes és ebből kifolyólag nem is esik könnyen szerelembe, de nagyon várja már, hogy megtalálja az igazit. A nagy Őt, akit a sors csak neki szánt. Kicsit lusta, és szereti, ha van ideje saját magára, de utálja a magányt. Ha magányosnak érzi magát, akkor általában a testvérével tölt némi időt, hogy újra és újra rájöjjön Theo mennyire idegesítő. Egész jól viszonyul ahhoz, hogy vérfarkas lett belőle, és ez kicsit átírta a látás módját. Úgy érzi egy álma vált valóra azzal, hogy télen farkas testbe bújhat, és az erdőt járhatja a falkával. Imád futni, vadászni és a többi farkassal játszani. Télen a falka mindent megad, amit a való élet néha nem. Azonban mivel tudja, hogy az évei meg vannak számlálva, szeretne, minél több dolgot kipróbálni az életben mielőtt végleg elveszíti emberi formáját. div>