Seeleth érdekes személyiséggel rendelkezik, az biztos. Elsőre az ember amolyan menőcsávónak gondolná, aki nem ereszkedik le a pórnéphez, de ez nincs teljesen így. Igaz, tud nagyon bunkó és kibírhatatlan lenni, ám ez általában a ritkábbik eset. Rossz tulajdonsága, hogy elsőre eldönti az emberekről, kedveli-e őket, vagy sem, s ez alapján bánik velük. Persze még így sem reménytelen jóban lenni vele, de ez azért jól megnehezíti egy-egy próbálkozó dolgát, az biztos.
Ellenben ha olyanokkal van, akiket kedvel, akkor sokkal szimpatikusabb személyiség. Olyankor, laza és könnyed stílusa, és kellemes humorérzéke miatt jó társaság. Szinte bármiből képes viccet csinálni, akár a tanárokból és más diákokból is, s nem rest megtenni. Éppen ezért van néhány ellensége, de ez a lehető legkevésbé sem érdekli. Azt nehezen viseli, ha valaki szomorú a közelében, ez nagyjából az egyetlen alkalom, amikor hajlandó félre tenni a “szeret-nem szeret” kérdést. Persze ilyenkor nem nagyon tudják hova tenni viselkedését azok, akiket addig szurkált, így általában elzavarják, amivel meg eléggé fel tudják húzni. Mivel kiabálni soha nem szokott, ezért passzív-agresszívan jelzi a dühét, na olyankor néha kibírhatatlan, mert minden apróságra visszaszól, szinte folyamatosan morog.
Kevés dologtól fél, s félelmeit is igyekszik legyőzni. Bármibe szívesen belevág, örömmel próbálgatja a határait, mind bátorságban, mind erőben. Nem valami izmos, ellenben nagyon kitartó, ami sokszor többet is ér, főleg számára, mint a sima testi erő. Amúgy se az a verekedős típus, inkább szópárbajban szeret nyerni.

Seeleth apja nem sokkal megfogganása után életét vesztette, így a fiú apa nélkül nőtt fel. Anyja többet nem ment férjhez, és kapcsolatait a fiához igazította, így egykeként élte életét. Mivel szülőjének ő volt a legfontosabb, így a kissrác hatalmas szeretetben nőtt fel, s mindent megkapott, amit csak kért. Anyja orvosként dolgozott, így olykor azért Leth kénytelen volt egyedül eltölteni az idejét, de ettől sosem esett kétségbe.
Bár nem kimondottan az a barátkozós típus, mégis akad egy-két ember, akik nagyon fontosak nekik, s őket sosem cserélné le, vagy hagyná cserben. Legszorosabb barátságai gyerekkorában köttettek. Legjobb haverja Jason, akivel egészen óvodás kora óta jóban van. Bár nem a hülyeségeikről híresek, mint annyi más ifjú páros, azért ők is voltak együtt büntiben jópárszor. Ezt leszámítva Seeleth rendes gyerek volt, nem akart komoly gondot okozni az édesanyjának, így többnyire kimaradt a nagyobb bulikból, még ha esetleg Jason szerette is volna beléjük rángatni. A másik barátja, akit még érdemes megemlíteni az Aylin. Na vele már egy fokkal több hülyeséget követett el, a lány, főleg az utóbbi időben egyre balhésabb, Leth olykor alig tudja visszafogni. Ennek ellenére nagyon kedveli őt is.
Amit még a múltjáról tudni érdemes, hogy egyik-másik nevelőapjával egészen jól kijött, sőt, többel is máig simán elbeszélget, ha véletlenül összefutnak, bár ez nem jellemző, ugyanis nagyjából tizenegy éve Duluthba, hat éve pedig Mercy Fallsba költöztek. Anyjának sokkal jobban bejön ez a kisváros, egyszerűen rajong a kertes házakért. Komplett konyhakertje van a ház előtt és egy kisebb veteményese is akad, amit szabadidejében örömmel művelget. Általában igyekszik a fiát is bevonni ezekbe a munkálatokba, de nem mindig sikerül neki.
Egy egészen derűs téli napon harapták meg. Igazából nem kellett volna kimennie aznap, ugyanis napok óta lázasan feküdt otthon, de akkor éppen nem volt végre hőemelkedése sem, ő pedig nem bírta tovább a szobába bezárva. Ezért egy rövid sétára indult, s mivel a kertjüket egyik oldalról csupán az erdő szegélyezte, így számára egyértelmű volt, hogy arra induljon. Halkan lépkedett, nem akarta megzavarni az erdő csendjét. Egyszer csak meglátott egy albínó farkast, akit már többször is észlelt a házuk környékén. Éppen ezért nem félt tőle, így egészen közel sétált hozzá,s meg akarta simogatni a farkas buksiját. Azonban a farkas nem vette észre a közeledését, megijedt a hirtelen érintéstől, ezért megkapta a fiú kezét. Mivel a sérülés nem volt súlyos, a farkas pedig bűnbánónak tűnt, így Leth kint maradt még egy kicsit új barátjával, akiről ekkor még nem tudhatta, hogy nem is olyan új. Aztán - feltehetőleg a hosszú, kinti séta miatt - következő nap nagyon csúnyán belázasodott, pár nap múlva viszont újra makk egészséges volt, s észlelte újdonsült adottságait is.