Craiget talán két részre bonthatuk. Van egy igazán érző és szenvedő oldala, ami csak a felszabadítást várja. És hát ez az oldal a genyóság édes, szirupos és fullasztó egyvelegével van bevonva. Közel sem az az ember már, aki volt. Nem gázol át mindenkin, talán egy kis kedvesség és gondoskodás is keveredett a jellemébe, viszont továbbra sem egy szerény ember. Tudja magáról, hogy mennyit ér, még akor is ha a saját démonaival kell harcolnia. Tisztában van azzal is, hogy mit akar elérni az életben. Rendkívül ambíciózus és nagyon lelkes tud lenni, ha akar. Kevesen ismerik azt az embert, aki valójában. Legtöbbjüket elriasztja a külső máz, azonban, ha valaki igazán megismeri nem fog csalódni. Az egomán és kicsit fölényeskedő emberi külső érző és vérző szívet takar. Újabban igyekszik normális és jófej lenni, bár elég szokatlan még neki is. Viszont nem idegen tőle a szeretet sem, hiszen a húgánál jobban soha életében senkit nem szeretett. Ebből következik, hogy nem teljesen reménytelen eset. Ritkán mosolyog teljesen, de általában olyankor valamit nagyon akar. Többször lehet viszont látni, hogy olyan csibészes félmosolyra húzza a száját. 
Alapvetően egy racionális ember, akit nehéz megingatni az általa helyesnek vélt ösvényben. Sok esetben türelmes is, amit talán a munkájának köszönhet, hiszen a részeg emberekhez kell egy bizonyos türelem is.

Craig idilli családba született, legalábbis gyerekként még ezt gondolta. Ahogyan egyre cseperedett szülei egyre inkább elhanyagolták, dadák nevelték, ugyanis nem volt szegény család. Evansék kívülről tipikusan az a család voltak, akik akár etalonnak, tökéletesnek is nevezhetőek, azonban ez belülről egyáltalán nem volt így. Egyre többet hallotta veszekedni jogász és orvos szüleit, sokszor már egy-egy pofon is elcsattant, amikor édesanyja bejelentette, hogy ismét terhes. Kilenc hónappal később egy angyali kislányt hozott világra, Emmát. Emma minden volt, ami Craig nem, engedelmes, halkszavú, kitűnő tanuló és igazi művészi zseni. Ezzel szemben Craig volt a család fekete báránya. A suliban bár jól teljesített, mégsem tudott megfelelni az otthoni nyomásnak. Általában kihasználta hírnevét és akkor sem futamodott meg, ha valakit a sárba kellett tiporni ahhoz, hogy elérje a céljait. Tipikus tinilányok kedvence volt a csont olvasztó mosolyával és a viselkedéséből áradó természetes önbizalommal.
A családban Emma születése után sem normalizálódott a helyzet, Édesapjuk gyakran maradt ki éjszakákra, ahol nem a munkával volt elfoglalva. Az egyik ilyen alkalommal az asszony teljes idegösszeomlást kapott,a mikor rajta kapta a férjét a titkárnőjével a saját ágyukban. Mindezek ellenére sem váltak el, bár talán jobb lett volna. Innentől kezdve a viták egyre hangosabbak és durvábbak lettek, Saya, az anya már teljesen árnyéka volt önmagának, antidepresszánsokat szedett és ivott, hogy megszabaduljon férje hűtlensgének árnyékától.
Az iskolában Craig továbbra is hasznot húzott a sármjából , kihasználta a lányokat, majd a "menő csajokkal" közösen undorító csellel vették rá Alfie-t, hogy bármilyen kívánságukat teljesítse. Akkor még nem igazáb értette, hogy mit tett. Alfie-t megalázni talán a legmocskosabb húzás volt az életében, aminek hamar megitta a levét. Az egyetem egyik őszi napján kapta a telefont, amiben tájékoztatták arról, hogy húga öngyilkos lett. Mint kiderült a törékeny érzelmi világú fiatal lányt folyamatosan terrorizálták az osztálytársai. Craig életében talán akkor következett be a nagy változás. Ez kellett ahhoz, hogy belássa mekkora rohadék is volt egész eddigi életében. A húga szobájában talált naplóban minden benne volt. A minden nap átélt borzalmakon kívül az életébe színt vivő egyének is. Ekkor döntötte el, hogy megpróbál változtatni. Eltávolodott családjától, elköltözött a szülői házból, kétkezi munkával keresi a kenyérre valót és próbál a lelkének megnyugvást találni.