Andrew Rosethorns
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
barista, kávézó tulajdonos
|
|
|
Belső |
Andrew egy végtelenül kedves fiú, a maga módján. Gyakran nyersnek, érzéketlennek tűnik, pedig ő csak kimondja azt amit gondol, akkor is, ha ez nem esik jól a másiknak. Emellett tudni kell róla, hogy ha tud, segít. Nem vár el cserébe semmit, és nem a hálálkodásért teszi, inkább a lelkiismerete miatt. Nem beszél túl sokat, olyankor is tömören fejezi ki magát, nem magyarázza túl a dolgokat és nem is szereti, ha valaki viszont igen. Zavarja ha valaki sokat beszél. Viszonylag könnyen fellehet idegesíteni, a logikátlan dolgokkal, vagy azzal, ha valaki erkölcstelen, Andrew szavaival élve, egy "gerinctelen féreg". Ettől függetlenül egy kifejezetten nyugodt ember, aki kedveli a csendet, a kávét és a felkelő nap sugarait. Főleg akkor élvezi ezt a hármat, ha egyszerre valósulnak meg, a verandáján. Szereti a művészeteket is, főleg a festészetet, valamint a zene is közel álla szívéhez, arról nem beszélve, hogy kiválóan pengeti a húrokat. Az emberek felé, két elvárása van: öszinteség, becsület. Ha ez a kettő teljesül, akkor már ihat az illető a kávéjából. Nem szereti ha az életéről, a családjáról, vagy a múltjáról kérdezik. Ilyenkor mindig magába fordul, és a szokásosnál is sokkal kevesebbet beszél az emberekkel, úgy egy hétig. Ezzel ellentétben, ha a kávéról, a tetoválásokról, vagy a zenéről kérdezik, akkor ömlik belőle a szó, vagyis nem egy mondatban fejezi ki mondandóját, hanem háromban, és csak úgy csillog a szeme.
|
Történet |
Andrew Washingtonban született, egy újgazdag családba. A szülei állításuk szerint szerették, bár nem sokat foglalkoztak vele, a munkájuk miatt, és állandóan távol voltak, így helyettük, egy dajka nevelte fel a fiút, aki emiatt is lett csendesebb típus. Néhány évet járt csak iskolába, utána magántanuló lett, mivel nem igazán jött ki a többiekkel, ugyanis kissé le volt maradva testileg a fejlődésben a többiektől, amihez hozzá tett szerény viselkedése, így a többi gyerek azonnal kipécézte magának. Ahogy teltek az évek, a lemaradását szépen behozta, és az átlagnál még magasabbra is nőtt. A szerénysége eltűnt és már meg tudta magát védeni, ha valaki bántani próbálta. Ahogy belépett a kamasz korba, ő lett a szótári képe a lázadó kamasz kifejezésnek. Éjszakánként nem járt haza, állandóan verekedett és egy kifejezetten rossz társasághoz sikerült csatlakoznia, akik örömmel kihasználták új, gazdag barátjukat. Egy alkalommal azonban túl messzire mentek. Úgy gondolták, buli lenne felgyújtani egy raktárépületet. Két dologgal azonban nem számoltak: 1. rendőrök, 2. gázzal teli tartályok. Ennek meg is lett az eredménye egy hatalmas gázrobbanás formájában, ami az épületet is szétszakította és egy nagyobb elrepülő darab eltalálta a menekülő Andrewt. Már csak a kórházban tért magához, ahol rendőrök pásztázó tekintetének kereszttüzében találta magát. Állítólagos barátai mindent rákentek és cserbenhagyták. Szülei kitagadták, miután megtudták, hogy másfél év fegyházbüntetésre ítélték az akkor 17 éves fiút. Ez alatt az idő alatt Andrew rengeteget gondolkodott és úgy döntött, hogy soha többé nem szeretné azt az utat járni, amit korábban, és megváltozik. Ennek eredménye lett személyisége és emiatt döntött úgy, hogy Mercyfallsba költözik. Eleinte kisebb munkákból tartotta el magát, ám néhány év múlva kapott egy levelet, melyben szülei haláláról értesítették, és arról, hogy egy nagyobb vagyont örökölt. Ebből a pénzből nyitotta meg végül Whisper Sun nevű kávézóját.
|
|
sickdreamer1405@gmail.com
|
|